Szept. 25. péntek

Tegnap nagy lelkesedéssel keltem, mert úgy nézett ki, hogy sikerült dec. 20-ra repjegyet találnom haza. Ez előtte teljesen lehetetlennek tűnt, de végülis találtam jegyet a Stavanger-Koppanhága-Malmö-Budapest vonalon. Szülői jóváhagyás után (ugyanis így picikét drágább lett volna, viszont egy nappal előbb hazaértem volna) el is kezdtem délután intézni a dolgot, de elég hamar elakadtam, mert kiderült, hogy a Stavanger-Koppenhága vonalon a SAS csak 20 kiló csomagot engedélyez, ezen felül fizetni kell. Mivel nekem alapból 2x20 kilóm van, ez 20 kg x 50 kr-t, vagyis 1000 koronát (kb 32000 Ft) jelentett volna pluszba az amúgy sem annyira olcsó repjegy mellé. Szóval ez a dolog mégsem jött össze, én meg kissé kiborultam, mert így az egyetlen hazajutási lehetőségnek a dec 21. tűnt Oslo-n keresztül, azzal viszont meg az volt a bajom, hogy az átszállásra kb 1,5 órám lett volna, és ha a stavangeri gép egy kicsit is késik (eddigi összes tapasztalatom szerint a norwegian air gépe 1x nem késett, és nagyon sokszor igen), akkor jó eséllyel ott ragadhatok Oslo-ban, minimum másnapig, ami meg már dec. 22. Szóval nem szívesen választottam volna ezt a lehetőséget.
De szerencsére végülis Anyával találtunk egy olyan megoldást, hogy dec. 18-án pénteken van gép Bécsbe. Ez szintén Oslo-n keresztül megy de kb 3 óra van az átszállásra, úgyhogy ez picit megnyugtatóbb (bár volt már olyan utazásom, amikor 5 órát késett a norwegian gépe, de igyekszem ezzel nem törődni). Délután 1-re ér Bécsbe, onnan pedig már simán át lehet vonatozni vagy buszozni Pestre. Igaz, hogy hullafáradtan fogok megérkezni (bár ugyanennyi idő lenne a Koppenhágás verzió is), de legalább már péntek este :):) Szóval gyorsan meg is vettem a jegyet (igaz, addig csevegtünk közben Anyával, hogy Vienna helyett majdnem Vilnius-ba vettem:D) és már csak Kari-val kell megbeszélnem, de nem hiszem, hogy különösebb problémát okozna.

Tegnap elvégeztük az utolsó előtti simításokat a könyvtáron :)
Nem volt már túl sok teendő, kicsit sokat is voltunk, úgyhogy a végén már mondta Kari, hogy nyugodtan jöjjek haza.
De kipakoltam még egy csomó hangoskönyvet, folyóiratokat, illetve kitettem egy csomó rajzot. Ezek nagyon viccesek voltak, mert az volt a rajzpályázat címe, hogy az álom könyvtár, ehhez képest elég sok olyan volt, aminek semmi köze nem volt a könyvtárhoz... De azt mondták, hogy tegyem ki mindet, mert azoknak a gyerekeknek, akiknek nem kerül ki a rajza, nagy csalódás lesz, ha mondjuk a padtársáé kint van, de az övé nincs. Így kitettem mindet, még a "Michael Jackson is so dead, I miss him so much" feliratút is, amin ugyan szétröhögtük az agyunkat előtte :):)
Közben az ebédünket a könyvtár állta egy jó kis kajáldában (köszönetképpen, hogy egész héten pakoltunk), úgyhogy rögtön ki is használtam a helyzetet és enyhítettem a sült krumpli elvonási tüneteimen. Persze mindenki más salátát evett, de engem nem érdekelt a dolog, a sült krumpli az sült krumpli. Pláne ha ajándékba adják ;)

Mára terveztem egy kis kirándulást, de egyrészt 10:30-kor ébredtem, másrészt 16:30-kor találkozok Gøril-lel és Anne-val és kajálunk, harmadrészt pedig nincs is olyan nagyon jó idő (bár esni éppen nem esik), úgyhogy a dolog elnapolódott. Maradt a pakolás meg az olvasás és a vasalásra is rá kellene szánnom magam...