Szept. 15-16. kedd-szerda

Tegnap nem voltam valami magas szellemi állapotban, miután beraktam a nyers makaróni tésztát a hűtőbe, és valószínűleg az üres csokis papír helyett a telit dobtam ki (legalábbis nem találom a csokimat, csak az üres papírt, és nem, nem ettem meg), így írni is ugyan elkezdtem, de nem volt kapacitásom befejezni.

A tegnap össznépi meetinggel kezdődött, mert hogy ma kezdődött a Kapittel '09, a vasárnapig tartó nagy irodalmi fesztivál és tegnap még volt egy utolsó elirányítás, ahol megtudhattunk olyan fontos dolgokat, hogy készült Kapittel-es póló és milyen jó lenne, ha azokon a könyvtárosokon feltétlenül lenne, akik a fesztivál alatt a pultnál ülnek, csakhogy csak XL és XXL méretűek vannak, így jó lenne ha a legnagyobb emberek dolgoznának.. valamint, hogy lehet majd az írókkal dedikáltatni, akinek nagyon nincs más ötlete, menjen le a raktárba és hozzon fel onnan 1-2 könyvet :)

Egyébként olyan jó, ha bármi ilyen össznépi gyűlés van, az mindig kávéval és péksütivel/sütivel kezdődik :) Tök tetszik ez a szokás, bár az kissé furcsa számomra, amikor pl. a Bokprat alatt mindenki felugrál, hogy töltsön még kávét magának, illetve, hogy kis cukorkákat is kitesznek és az előadás/beszélgetés/meeting alatt mindenki azzal zörög... De nyilván ez az előadókat/beszélgetőket/meetingelőket nem zavarja, különben gondolom nem tennék ki...

Ezután folytattam a régóta ki nem kölcsönzött krimik kigyűjtését. Ezzel kb 10-re meg is lettem, és Kari mondta, hogy őt valószínűleg egész nap nem fogom látni, mert mindenféle meetingre megy, de kérdezzem meg a Liv Marit nevű nénit, hogy mutassa meg, hogyan kell kitörölni a kigyűjtött könyveket az ALEPH-ből. Ugyan ezt csináltam múlt héten Carolyn-nal is, de azért azt mondták, hogy nem árt, ha mégegyszer megmutatják... Liv Marit viszont 10-12 között a pultnál ült, úgyhogy ott mutatta meg, és mondta, hogy üljek le ott és próbáljam meg ott csinálni, és ha valami kérdésem van, csak kérdezzem nyugodtan. Persze mivel ott ültem a pultnál, 10 és 12 között kb 3 darabot tudtam megcsinálni, mert hogy minden ember hozzám jött oda a mindenféle problémáikkal... de szerencsére most a jófej emberek találtak meg és nem a bunkók :):)
Egyébként annyira fura, figyeltem, hogy ha idősebb emberrel ülök párban, akkor mindig hozzám jönnek inkább oda, hogyha fiatalabbal, vagy fiatalosan kinézővel, akkor kb egyforma az arány :):)
De volt olyan is, hogy én valahol hátul pakolásztam a könyveket és volt aki eljött odáig, és engem kérdezett meg valamiről, és nem a pultnál ülőket... vicces :)
Délben aztán lejárt a szolgálat, úgyhogy felmentem az átmeneti irodahelyemre és ott törölgettem ki a rendszerből a könyveket. Emellett még azt is meg kellett csinálni, hogy amiket a listáról nem találtam meg, mert nem voltak a polcon, meg kellett keresni a katalógusban és át kellett állítani a státuszát elveszett példányra. Na most mivel a nem meglévő sokkal több volt, mint a megtalált, a törölgetéssel meg az átállítgatással el is ment a nap.
Még mielőtt eljöttem, mondta Kari, hogy ő ma csak 11:30-ra jön, így én is jöhetek később ha gondolom.

Gondoltam, így csak kb 3/4 10 felé értem be, jó volt... :)
Ma gyakorlatilag csak az útikönyves feliratokkal foglalkoztam, szépen összeraktam őket és kitettem a helyére, nagyon kis pöpec lett. Aztán nekiálltam ugyanilyen betűket is gyártani a krimikhez. De szabotáltam Kari "vágjam szét a géppel" akcióját, mert a gép sem vágja szebben, mint én ollóval, viszont sokkal bonyolultabb. Ráadásul az ujjaimat is féltem a géptől, 10-ből egy így is használhatatlan, mert tegnap sikerült úgy megvágni a kulcsommal (igen, azzal, nem értem, hogy hogyan, de tegnap kivettem a kulcsomat a zsebemből és ömlött a vér), hogy most leginkább se írni, se késsel vágni, se semmi mást nem tudok csinálni, amihez a nagyujjam belsejét kéne használni. Szóval a további 9 ujjam védelmében maradtam az ollónál. Ki is válogattam, el is kezdtem összerakni, de kiderült, hogy elfogyott hozzá a műanyag tok/doboz/izé, szóval amire ráteszi az ember a feliratot. Így fél3-tól csak ültem és vártam, hogy teljen az idő 3-ig. Sion valahogy mindig megérzi hogy unatkozom, mert megint felbukkant gmail chat-en, úgyhogy legalább szórakoztatott egy kicsit. Közben megjelent Kari, hogy ő 3-tól pultszolgálatban van és hogy haza is mehetek, vagy segíthetek neki könyveket visszapakolni, vagy csinálhatok mást ha van még más munkám. Mivel ez utóbbi alapból kiesett, mert olyan turbó voltam, hogy mindent megcsináltam amit kellett, a hazamenés és az ottmaradás között kellett döntenem... Végülis maradtam még egy kicsit, kb pont annyit amennyivel később értem be és segítettem a könyvelpakolásban.
Aztán haza, kaja, blogírás :)

A tegnapi napomhoz hozzátartozott még a takarítás is... Itt kicsit furcsa szokások uralkodnak, ugyanis Julia 3 naponta takarít. Ezek után már nem merem leírni, hogy mi Pesten mit és hogy szoktunk, mindenesetre nem lennék meglepve, ha azóta nem takarított volna senki, mióta én eljöttem... De vigyázzatok fiúk, mert a végén annyira megszokom itt 3 hónap alatt a csillogást villogást, hogy otthon is bevezetjük, hogy 3 naponta kitakarít valaki ;);)
Szóval úgy beszéltük meg, hogy heti egy alkalommal én takarítom ki a fürdőt meg a wc-t, meg persze a saját szobámat is én takarítom, a többit pedig megcsinálja Julia, mert hogy egyrészt ők többen vannak, másrészt pedig ők állandóan a nappaliban vannak én meg alig. Hogy lássam hogyan működnek a dolgok, kaptam gyors takarítási útmutatót... amit jobb lett volna ha nem kapok, ugyanis, kiderült, hogy Julia a mosogatókefével suvickolja a csap meg a zuhanyzó lefolyóját, azzal szedi ki az ott maradt hajszálakat, stb, mert hogy a kefével mennyire egyszerű és nagyszerű .... és persze takarítás után mindig jó alaposan elmossa és csak utána mosogat vele megint, de komolyan elgondolkodtam, hogy merjek-e ezek után enni azokból a tálakból, amiket ő mosogatott el... a kefével... még jó, hogy én beszereztem a kis mosogatószivacsomat, mert legalább abban biztos lehetek, hogy senki sem használja semmilyen másfajta célra, csak én mosogatok vele. Nem értem, hogy ha ennyire remek ilyen kefével takarítani, akkor miért nem vesz erre a célra egy másikat...
Na mindegy, ízlések és pofonok, de azt hiszem ezek után mielőtt eszek valamiből és nem én mosogattam el előtte, el fogom mosni a biztonság kedvéért...

Most megyek olvasni, meg a szakdogavázlatot is meg kellene alkotni... nem unatkozom :):)