Reggel 9-kor randim volt Linn-nel a könyvtár előtt, mert mentünk egy Folken nevű leginkább szórakozóhelynek nevezhető helyre, ahol a Kapittel-en belül szerveztek középiskolás osztályoknak egy irodalmi előadást. 5 író beszélt a legújabb könyvéről, illetve részleteket olvastak fel belőlük. Itt igazából nekem leginkább semmi dolgom nem volt, mert minden le volt szervezve, annyi volt, hogy figyeltem hogy Linn mit csinál (leginkább össze-vissza rohangált és telefonált :):):)) illetve segítettem neki, amikor kellett. Két előadás volt egymás után különböző közönségnek és úgy volt, hogy csak az elsőn maradok ott, de végülis a másodikon is ott maradtam.
Az elsőt végignéztem, amúgy meg hátul voltam a backstage-ben, ami külön nagyon jó volt, ugyanis az egyik meghívott Erlend Loe volt :):):) (norvég író, elég sok könyvét lefordították magyarra, pl.: Naiv.Super, Doppler, Doppler 2. én nagyon szeretem, mert olvasmányos, vicces, néha kicsit elborult is, viszont a sorok között ott az elég kemény társadalomkritika, ami elég elgondolkodtató).
Ez nekem hatalmas élmény volt, kezet fogtunk, bemutatkoztam, ott voltam vele egy légtérben, beszélgettünk kicsit... tök jó volt :) Egyébként hatalmas egy ember, én, aki amúgy nem vagyok annyira kicsi, kb a válláig értem :) És nem az a csevegős fajta, de azért nagyon kedves és közvetlen volt mindenkivel. És azt vettem észre, hogy azt sem szereti, ha sztárolják. Szóval nagyon jó volt. Ahhoz persze nem volt bátorságom, hogy megkérjem egy közös fotóra, meg alkalom sem nagyon volt rá, mert én az első előadást néztem végig, ő meg a másodikat, utána meg elrohant :)
Azért a teljesség kedvéért leírom a másik 4 írót is, mert ők is nagyon aranyosak, kedvesek és közvetlenek voltak velünk és ott ültünk együtt hátul és beszélgettünk: Pedro Carmona-Alvarez, Åse Linderborg, Arnfinn Nordbo, Shabana Rehman Gaarder.
A kedves vendégek mellett pedig volt szendvics és üdítő, szóval finomakat ettem és feltöltöttem a kólatartalékaimat :):) Egyébként a Kapittel alatt a könyvtárban is mindenféle kaják voltak, csütörtökön le is támadtak a nénik ebédkor, hogy muszáj megkóstolnom... hát mit mondjak, nagyon csúnyán nézett ki minden, röhögtek is rajtam, hogy kicsit szkeptikus vagyok a norvég kajával... de végülis annyira győzködtek, meg oda voltak, hogy mennyire finom, hogy megkóstoltam egy rákos trutyit... Nagyon csúnya volt, vmi nagyon ronda zöld trutyiban a nagyon ronda garnélarákok... de megkóstoltam és borzalmasan finom volt :):):)
Szóval, tegnap még miután minden lezajlott, visszamentünk Linn-nel a könyvtárba, én még ügyködtem kicsit (ja igen, kaptam Kapittel-es pólót így abban rohangáltam - persze így az összes olvasó engem talált meg:)) aztán kb fél4-kor szabadultam el.
Estére volt ingyenjegyem egy előadásra egy most megjelent, eléggé kritizált Jens Bjorneboe bibliográfia írója beszélt a könyvről, de annyira szarul éreztem magam, hogy végülis nem mentem el.
Ma délre mentem, ugyanis akkor kezdődött egy beszélgetés Erlend Loe-val (ismét) :) A legújabb könyvéről beszélt: Stille dager i Mixing Part. Ami nagyon vicces ugyanis a cím onnan jön, hogy a főszereplő egy mindent ami német imádó feleség és egy mindent ami német utáló férj, aki nem tud németül, így amikor a feleség nyomására Garmisch-Partenkirchen-be mennek nyaralni, egy számítógépes fordítóprogrammal próbál a szállások között eligazodni és ez a program fordítja le neki a Garmisch-Partenkirchen-t Mixing Part Churches-re. :D:D Mesélt a könyvről és olvasott is fel belőle, nagyon jónak ígérkezik, de mivel több mint 300 koronába kerül, gondoltam majd inkább a könyvtári példányt veszem igénybe..
Akartam paparazzi fotókat csinálni, de persze Murphy bácsi megint beleköpött a levesembe és pont úgy ültem, hogy Erlend Loe- még véletlenül se lássam... úgyhogy ez nem sikerült.
Viszont miután vége lett a beszélgetésnek, kifelé menet láttam, hogy az egyik könyvesbolt felállított egy Erlend Loe sarkot, és megtaláltam az első könyvét (Tatt av kvinnen), amit még nem olvastam, viszont csak 99 kr-ba került, szóval ez volt az a pillanat, amikor könyvet vettem és mivel szerencsére Erlend Loe még ott beszélgetett, alá tudtam iratni vele :):):):):)
Szóval itt a büszkeségem:
Ma egész nap könyvvásárt tartottak a könyvtár előtt, egyrészt praktikussági szempontból, mert így a könyvtárnak nem kellett kidobnia a kiselejtezett könyveit, másrészt pedig jótékonykodásból is, mert a befolyt összeg két malawi könyvtáros oktatására fordítódik majd.Megígértem Linn-nek, hogy segítek az eladásban, úgyhogy egytől fél3-ig lent voltam. Először 10 kr/könyv alapon folyt a dolog, úgyhogy nagyon remek módon megtanultam a tízesével a számokat :) Aztán egy idő után átváltottunk 20kr/szatyor árra, ami azt jelentette, hogy mindenki kapott egy szatyrot és azt teletölthette annyi könyvvel, amennyi tetszett neki és egy teli szatyor került 20 kr-ba. Később ez lecsökkent 10kr-ra, majd másfél órával zárás előtt még annyi könyv volt (nem mintha nem lett volna forgalom, csak sokat selejteztünk ki), hogy ingyenesen elvihetőek lettek. Én már a 10kr/szatyor árfekvésnél elkezdtem válogatni magamnak, és a végére sikerült 17 könyvet összegyűjtenem... Azt még nem tudom pontosan, hogy hogyan fogom hazaszállítani, de Egil azt mondta, hogy adjam fel postán a könyvtárból... lehet, hogy ez lesz a végén, ha tényleg van rá lehetőség, mert amúgy egy vagyonba kerülne.
3-kor kezdődött egy másik előadás, amire volt jegyem, itt 4 írónő (Brit Bildoen, Olaug Nilssen, Agnes Ravatn, Marit Eikemo) volt a vendég és a női irodalomról, női írókról beszélgettek. Lényegében az az egész kiindulópontja, hogy elkezdték megkülönböztetni az írónőket azzal, hogy nem azt mondják, hogy író, hanem hogy női író és ezt többen kikérik maguknak, mert ők írók és nők és íróként nincs különbség köztük és a férfi írók között. Viszont van aki szerint meg van, na és erről beszélgettek, hogy ki mit gondol, stb.
Hát nagyjából így telt el ez a két napom, holnap szerintem egy nagy pihenés következik, főleg mert jövő héten az új fiókkönyvtárat fogjuk költöztetni, berendezni, pakolászni, szóval kemény fizikai munka következik :):):)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése