A tegnap esti karácsonyi buli (julebord) megint bebizonyította, hogy mindig az a buli a legjobb, amire az embernek semmi kedve sincs elmenni. Már az is gondot okozott, hogy mit vegyek fel, bár nem volt túl sok variáció, mert ilyen jellegű ruhákat egyáltalán nem hoztam magammal. Aztán később kiderült, hogy egész jól eltaláltam a dolgot, bár ha az otthoni készleteimből tudtam volna válogatni, akkor azért jobb lett volna. Volt aki nagyestélyiben jött, volt aki farmerban, szóval vegyes volt a kép.
Még a buszon találkoztam Egillel és az egyik nénivel aki az adminisztráción dolgozik, így legalább nem nekem kellett kitalálni, hogy merre menjek az épületen belül - ugyanis a könyvtár már zárva volt, de a mozi még nem és így az épület sem, de a fele be volt riasztózva, nekünk meg fel kellett menni a 4.-re... de ők rutinos karácsonyi partizók, így simán feljutottunk.
Fent Olav volt az ajtónálló, ő köszöntött mindenkit és mindenkinek az orra alá dugott egy tálat, amiből húzni kellett. Mint kiderült, azt húztuk ki, hogy melyik asztalnál fogunk ülni. Ez tök jó meg oldás volt, mert így nem kellett előre ültetési rendet szerkeszteni és nem is volt vita belőle, hogy ki hova üljön. A húzás után pedig welcome drink-ként pezsgőt nyomott a kezünkbe Søren, az adminisztrációs részleg vezetője.
Közben gyűltek az emberek, és mindenki aki meglátott megkérdezte, hogy akkor nemsokára már megyek haza? És milyen jó hogy itt voltam és milyen kár, hogy elmegyek, és gondolkodok-e rajta, hogy visszajöjjek, stb, stb. De nagyon aranyosak voltak, May Britt például, akivel ugyanazt a számítógépet használtuk, mindenkinek elmesélte, hogy mi megosztottuk a számítógépet és az milyen jól működött és hogy egy napot dolgoztunk is együtt, és az milyen jó volt és én milyen értelmes vagyok, stb, stb... Azt hiszem egy idő után a folyamatosan újratöltött pezsgő beszélt az emberekből :) Na jó, egy idő után már belőlem is az beszélt, szerintem sokkal többet beszéltem tegnap este mint az elmúlt 4 hónap alatt :)
Egy idő után aztán Kari szót kért és leültette az embereket. Elmondta, hogy az est főbb pontjai a következők: nagyon jó kaja, egy kis séta, nagyon nagyon jó zene. Valamint azt is elmondta, hogy a zene és film részleg és a folyosók be vannak riasztózva, de a többi részlegen és a raktárban is nyugodtan lehet tartózkodni, és lehet használni a személyzeti liftet és a tűzlépcsőt is. Ezután pedig boldog karácsonyt kívánt - a jelenlévő nem norvégokra való tekintettel dánul, svédül, jugoszlávul és magyarul is :):):):):):)
Ezután következett a kaja. A nevéből adódóan (julebord = karácsonyi asztal) svéd(norvég)asztalosan. Kari külön utasítására és a tumultus elkerülésére az egyes asztalok egymás után vonulhattak a kajás asztalhoz. Volt ott minden, hal, gomba, húsgolyó, saláta, krumpli, hús, amiről nem tudták eldönteni, hogy birka vagy disznó (megjegyzem nem volt birka íze), ráksaláta, paradicsom, sajt, kenyér. Szóval olyan félúton a hideg és meleg kaja között. Közben pedig sorra hozták a különböző borokat az asztalhoz, amiből el is fogyasztottunk pár üveggel. Ja igen, az asztalhoz elég jó társaság került össze: Kerstin, akivel most dolgozok a regisztráción, Ingrid Marie, akinek a kottákkal segítettem, Egil, Markus, egy fiatal srác a zenei részlegről, illetve Jorunn, aki szintén a regisztráción dolgozik, de ő mindig csak csendben ül és ne beszél, úgyhogy ilyen szempontból kicsit mindegy volt, hogy ott van-e.
Kaja után Marit, az igazgatónő tartott egy kis beszédet, majd ismét Kari vette át a szót és elmondta, hogy a részlegvezetők egy kis versennyel készültek. Minden asztal kapott egy köteg térképet Sølvberget experience címmel (Sølvberget élmény) ami a könyvtár különböző emeleteinek az alaprajzát tartalmazta és mindegyiken volt egy nagy X, ezeket a termeket kellett megtalálni. A dolgot az nehezítette, hogy a térképekre nem volt ráírva, hogy melyik emelet így azt is nekünk kellett kitalálni. Szerencsére Egil becsukott szemmel is bármit megtalál a könyvtárban, így neki gyorsan ment a térképolvasás. Közben csatlakozott a társaságoz Jenny is, mert ő a 7. asztalnál ült, amit beolvasztottak a másik 6-ba a verseny idejére. Az első állomást a 2.-on találtuk, ahol Søren várt minket egy kis gyakorlati feladattal, puzzle darabokból 3 kockát kellett felépíteni. Nem ment túl könnyen, mert a 3-ból csak egyet sikerült összerakni. A következő állomást egyorsan emgtaláltuk, met szintén a 2.-on volt és egy másik csapat ott ült éppen :) Itt Marit olvasott fel egy karácsonyi szövegrészletet és nekünk ki kellett találni, hogy ki írta és mi ez. Ez gyorsan ment, mert Egil egyből rávágta. A 3. megálló lent volt a raktárban. Itt Anne Liv, a programszervezés vezetője ült a sötétben, a homlokán egy lámpával és angyalokkal kapcsolatos kérdéseket tett fel, pl. város, aminek benne van a nevében, hogy angyal (Los Angeles) vagy művész akinek benne van a nevében (Michelangelo), stb. Aztán a könyvespolcok közül, a sötétből előlibbent egyszer csak Olav ... fehér angyal jelmezben, mezítláb, arany szárnyakkal és glóriával a fején... Ezen a ponton már kezdtünk megszakadni a röhögéstől és mindenki nagyon sajnálta, hogy senkinél sem volt fényképezőgép... a kezünkbe nyomott egy cd-t és egy papírt, az volt a feladat, hogy menjünk vissza a 4.-re, a fax mellett találunk egy cd lejátszót, hallgassuk meg a cd-t és találjuk ki mi a számok címe és kik az előadók. Így visszamentünk a 4.-re, de a cd-lejátszót éppen egy másik csapat foglalta el, így bementünk a tárgyalóba, ahol Sissel az IT-részleg vezetője várt minket. A feladat egy kvíz kitöltése volt, Sølvberget-történeti kérdésekkel. Pl ki volt 2001-ben az igazgató, hány éves összesen Sissel, Helene, Haakon és Helge, vagyis az IT-részleg munkatársai, írj minimum 2 nevet, hogy kik hagyták abba a munkát 2009-ben a házban, stb.... Ebben nem tudtam nagyon részt venni, pláne, hogy a többieknek is gondot okozott :) De mire végeztünk, a CD lejátszó is felszabadult, úgyhogy jöhettek az angyalos zenék. Ebben sem jutottunk túl sokra, a 2 zenei könyvtárossal a csapatban sem... :)
A következő megállók (kizárásos alapon) a 3.-on voltak. Az elsőnél Kari várt minket, az volt a feladat, hogy norvég és angol kifejezéseket kellett összepárosítani. Ezek ilyen kényszerfordítások voltak, leginkább csak hangzásra, vagy írásmódra egyeztek meg, jelentésben semmiképpen sem :) Ezt egész gyorsan teljesítettük :) Aztán mentünk az utolsó állomásra, Gunnhildhez (gyerekrészleg vezetője). Itt az építészeti tehetségünket kellett (volna) megcsillogtatni, ugyanis az volt a feladat, hogy spagettiből és pehelycukorból kellett (volna) minél magasabb álló tornyot építeni 5 perc alatt. Nekünk úgy egy emeletnyit sikerült, az sem nagyon állt, de a csúcsdöntőké 67 centis lett...
Ezzel véget ért a verseny, visszamentünk a negyedikre, ahol már várt minket a sok süti :) Közben eredményt hirdettek - és mily meglepő, nem mi nyertük meg a versenyt :):)
De az este még mindig nem ért véget, még vissza volt a nagyon nagyon jó zene programpont. Markus, Ebbe és Jørgen részvételével megalakult a The Librarian Grown-ups nevű együttes és előadtak 3, Ebbe által írt remek dalt :D:D Köztük az est fénypontját, a Library is a funny institution címűt (~ a könyvtár az egy vicces intézmény) ami mindenkinek marhára tetszett :):)
Sajnos éjfélkor bezárt a bazár, nekünk pedig menni kellett, hogy elérjük az utolsó buszt, pedig néhányan még mentek tovább bulizni. De jobb is volt így, nem ártott már aludni egy kicsit. Szerencsére nem kellett teljesen egyedül hazajönnöm, mert Kerstin, Egil és Ranghild is azzal a busszal jött, amivel én.
A tegnap este után érzem csak, hogy mennyire fog ez az egész társaság nekem hiányozni... 6 nap és megyek haza... hihetetlen...
