2009. szeptember 5., szombat

Péntek - szombat

A tegnapi nap teljesen zökkenőmentesen indult, kivételesen nem voltam késésben, minden nálam volt, nem esett az eső és a busz is jött, így szépen kényelmesen értem be a könyvtárba.
Az első programpont megint Bokprat volt, de ez most más jellegű, mint csütörtökön, mert ezt a könyvtárosoknak tartotta Linn, aki az irodalmi programokért felel. Egy kötetlen beszélgetéssel kezdődött az előző napi Bokprat-ról, aztán Linn könyvajánlójával folytatódott. Illetve közben még kaptunk egy könyvet, ugyanis a könyvtár támogatásával megjelent egy Kjelland regény (Fortuna a címe, egyébként Kjelland a nagy stavangeri nevezetesség) és "Ezt olvassa az egész város" című program keretében 50 ezer példányt kiosztanak ingyen a könyvtárban (ezt csinálták egyébként tavaly Arild Rein Kaninbyen című regényével is, és mivel ebből maradt, én is kaptam belőle első nap :))). Szóval mindenki kapott egy-egy példányt, illetve Egil mesélt róla egy kicsit, bár nem sokat, mert majd az irodalmi fesztiválon fog róla egy hosszabb előadást tartani,
Utána, 10-től segítettem Kari-nak, illetve leginkább csak csöndben ültem és megfigyeltem, mert Kari ült az olvasószolgálatban. Ez egyébként nagyon vicces, mert úgy mondják, hogy på vakt, ami azt jelenti, hogy szolgálatban, de azt is jelentheti, hogy őrségben és nekem mindig ez utóbbi jut eszembe, mikor ezt mondják :):)
Mivel a kikölcsönzés, illetve a visszavétel is automatával történik, csak azok az olvasók jönnek oda, akiknek valami problémája van, vagy keresnek valamit. Például volt tegnap egy nő, aki odajött, hogy nem tudja, hogy mi a könyv címe, csak annyit tud, hogy Egyiptomról szól és talán Elisabeth az író keresztneve... És Kari megtalálta 10 perc alatt, pedig nem is Elisabeth volt, hanem Margaret :) Persze ez a része a munkának állandó rohangálással telik, mert meg kell mutatni ezt azt amazt az olvasónak és olyankor én ott maradtam, szóval remekül tudom már mosolyogva azt a mondatot, hogy "tudnál várni egy kicsit, amíg a kolleganőm visszajön?" :)
Mikor lejárt a szolgálat, elmentünk enni, aztán Kari meetingelni ment, én meg a biográfiákhoz, ugyanis az az én polcom, Ez azt jelenti, hogy hetente egyszer rendbe kell tennem, megnézni, hogy jól vannak-e sorbarakva, kicsit elrendezni, szóval hogy normálisan nézzen ki.
Mire ezzel készen lettem, Kari is végzett a meetinggel és megmutatta, hogy hogyan lehet az intranetet használni. Kaptam felhasználónevet meg jelszót, meg egy gépet ahol majd dolgozhatok, sőt még emailcímet is, ahol persze elírták a nevemet a változatosság kedvéért és Orsoyla lettem, de mivel nem egyszerű kijavíttatni, úgy döntöttünk, maradjon így. Szóval megmutogatta, hogy hogy kell a levelezőrendszert használni, meg hogy mit hol találok a közös meghajtón.
Utána viszont tök jó dolgot csináltunk :) Kari belevágott, hogy átszervezi a részlegén az olvasókat informáló feliratokat a könyvek között. Ugyanis a szépirodalmat kivéve minden Dewey szerint van besorolva és az olvasók nagyon nehezen igazodnak el és ráadásul nagyon rosszul vannak kiírva a polcokon és a könyvek között a témák és a számok, ráadásul nagyon sok helyen hiányzik is. Úgyhogy ezt kezdtük el csinálni, de persze alig haladtunk 1 sort, szóval jó nagy munka lesz. Meg kell találni a középutat Dewey és az olvasók igénye között, ugyanis pl a 000-as osztály az "általános írások" ami hát ugye nem mond senkinek semmit.
Azt viszont megbeszéltük, hogy ha jövő héten lesz egy kis időm, megcsinálom az útikönyvket, ugyanis ott végképp nincsen kiírva semmi azon kívül, hogy útikönyv, de ott van belőlük van 2-3 sor... Azt is megálmodtuk, hogy hogyan nézzenek ki a feliratok és hogy hogyan lehet az elképzeléseink szerint megcsinálni őket. És tök jó volt, mert Kari végig partnerként kezelt, kikérte a véleményemet, megkérdezte, hogy szerinte mit írjunk, szóval nem az volt, hogy ő kitalálja mi legyen, én meg méretre vágom a feliratot.
Dewey amúgy szörnyű, az ETO sokkal de sokkal átláthatóbb, szóval ezentúl senki se szidja... :D Mondtam is Kari-nak, hogy én inkább az ETO-t tanultam és Dewey-t csak úgy nagyjából ismerem (mondjuk olyan nagyon sok mindenben nem különbözik, annyi, hogy nincs automatikusan pont a 3. szám után és ezért kicsit átláthatatlan, meg a főosztályok picit másképp vannak, de kb 90%-ban egyezik), szóval kaptam Dewey-táblát, hogy ismerkedjek vele :D Szerencsére Kari sem gondolta komolyan, hogy hazacipelem és majd hétvégén azt olvasgatom :)
Ezzel vége is volt a napnak, de mivel annyira szép idő volt, hétágra sütött a nap egész nap, gyorsan bevásároltam, hazajöttem, ettem és elmentem egyet sétálni a közeli tóhoz. Csináltam is néhány képet:



Egyébként kiderült, hogy ez a tó nem az a tó, amire az ablakból is rá lehet látni... Viszont emellett a tó mellett laktunk, mikor itt voltunk Reniékkel.

Mára azt terveztem, hogy lemegyek a könyvtárba, hogy irodalmat keressek a norvégos szakdogámhoz, meg hogy megpróbáljam a bibliográfiát legalább nagyjából összerakni. Ez nagyon nem jött össze, mert a kb fél 11-es felkelésem után leültünk Julia-val reggelizni olyan 11 felé és ott ültünk 2 utánig és beszélgettünk mindenféléről :):) Ráadásul angolul (illetve norvéggal kevert angolul :)) mert Julia is ugyanabban a cipőben jár, mint én, hogy megint tanul angolul, de a norvég nagyon elnyomja, nagyon keveri és nincs kivel gyakorolnia. És igazából ez nekem jó, mert az augusztusi sikeres nyelvvizsga után nem fogok decemberre mindent elfelejteni :)
Szóval kb. 3-ra értem volna le a könyvtárba, 4-kor meg bezár, úgyhogy nem láttam értelmét elindulni. Talán majd holnap, bár holnap meg csak délután van nyitva és nem tudom lesz-e kedvem a vasárnap délutánt könyvtárban, munkával töltetni. Szóval lehet, hogy hétfő estére marad :)
Így aztán pihentem / pihenek ma és számolom a napokat, hogy mennyi van még vissza Sion látogatásáig :) Jelentem, már csak 38 nap :):):)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése