Okt. 14-25. 1. rész

Megpróbálom összefoglalni, hogy mi történt amíg Sion itt volt, remélem, hogy előbb-utóbb utol fogom magam érni...

Okt. 14.-15. (szerda-csütörtök) az oppsøkende bibliotek-ben dolgoztam, aminek az a feladata, hogy olyan emberekhez juttasson el könyveket, akik saját hibájukon kívül nem tudnak bejönni a könyvtárba. Tehát elsődlegesen idős és beteg embereknek.
Ezt a szolgáltatást igénybe vehetik magánszemélyek, de a könyvtárnak szerződése van intézményekkel (szociális otthonokkal, illetve nappali foglalkoztatókkal) is. Minden helyre havonta egyszer mennek ki és cserélik ki a könyveket. Szám szerint 8 körük van, körönként olyan 5-6 megállóval, tehát összesen kb 45 helyre szállítanak könyveket. Ami miatt nehéz ez a dolog az az, hogy mind a szociális otthonok, mind az idős nénik-bácsik (bár nagyrészt inkább nénik) csak a témakört illetve a könyvek /filmek jellegét adják meg és a két ezzel foglalkozó könyvtárosnak kell kitalálni, hogy konkrétan melyik könyvet vigye el. A választás aztán vagy bejön, vagy nem, az egyik néni például volt, hogy azt mondta egy könyvre már az elején, hogy túl vastag, illetve volt olyan, aki utólag mondta a kivitt könyvre, hogy nem tudta elolvasni. Illetve azért is nehéz a dolog, mert így valamennyire ismernie kell a könyvtárosnak a könyveket, ami egy ekkora könyvtár esetén, mint a Sølvberget elég lehetetlennek tűnik. Régebben volt külön könyvgyűjteménye a részlegnek, de aztán valamikor valaki úgy döntött, hogy egyszerűbb ha nincs. Az igények teljesen különbözőek, van olyan néni, aki csak szerelmes regényeket hajlandó olvasni, van olyan, aki nagyon érdeklődik az új könyvek iránt (például a homoszexualitás társadalom általi elfogadása illetve nem elfogadása mint téma nagyon érdekli a nénit :)), illetve van aki nem lát már jól, ezért csak hangos könyveket kér. Neki is nehéz például mindig újat találni, mert a hagyományos könyvekhez képest nagyon kevés hangoskönyvvel rendelkezik a könyvtár és ráadásul a meglévők harmada krimi, amit pedig a néni kifejezetten utál.
Az intézmények kicsit tágabb kategóriákat adnak meg, pl. norvég filmek, mesék (de nem gyerekeknek szólók), Stavangerrel, Stvanager történetével kapcsolatos könyvek. A szociális otthonok általában olyan 20-30 könyvet kapnak egy alkalommal, a nénik pedig 6-8-t, attól függően, hányat sikerül találni.
Természetesen megadhatnak pontos címet, vagy írót is, nem csak témát.
Szerdán összeraktunk Kjersti-vel néhány ilyen csomagot, de különösebben nem volt izgalmas a nap. Csütörtökön pedig May Britt-tel dolgoztam, vele mentünk ki egy 5 megállós körre, 4 néni és egy szociális otthon volt a program. Mint mindenhol, az idős nénik itt is igénylik, hogy beszélgessen velük az ember, úgyhogy gyakorlatilag el is ment a délelőttünk ezzel az egésszel. Ja és az egyik néni közölte, hogy ahhoz képest, hogy külföldi vagyok, teljesen normálisan nézek ki, úgy mint egy norvég :):):)

Csütörtök délután nem volt már semmi tennivaló, így folytattam a blindbok-okkal.
Pénteken (okt. 16.) megtartottam a bokprat-ot, szerintem borzalmas voltam, bár mindenki azt mondta, hogy teljesen érthető volt és hogy nagyon ügyes voltam... A lényeg, hogy túl vagyok rajta.
Aztán folytattam a blinde-bok-okat és végre körbeértem, megcsináltam minden hiányzót, nagyon szép lett :)
Kari azt mondta, hogy majd megbeszéljük, mi lesz velem hétfőn és kedden (szerdán utaztunk Koppenhágába), de aztán nem volt ideje velem foglalkozni meg ezen gondolkodni, úgyhogy azt mondta ír majd emailt. De én nem nagyon voltam netközelben, szóval szombaton beugrottunk a könyvtárba, mert tudtam, hogy dolgozik, hogy beszéljek vele. Persze addigra sem talált ki semmit, így végül azt mondta, hogy ha gondolom, akkor legyen a hétfő is meg a kedd is még szabadnap. Mondtam, hogy naná, hogy gondolom, viszont, hogy hétfőre be vagyok osztva trallevakt-ra. Úgyhogy végülis megbeszéltük, hogy akkor hétfőn végülis dolgozok és ha a trallevakt mellett lesz időm, kicserélem a régi blindebok-okat is újra. -- Ez a feladat nagyon kapóra jött, mert amikor elkezdtem velük dolgozni, nem voltam teljesen képben és félig legyártottam a meglévők helyett is újakat, nem csak a hiányzókat... Szóval ezeket simán fel tudtam használni és hétfőn ki is cseréltem minden régit. Így most gyönyörűséges, egyforma, általam gyártott blindebok-ok vannak az egész Fakta-ban :):)
Ja igen, persze minden idők leglazább trallevakt-ja volt ez a múlt hétfői... pedig félóránként lementem megnézni, hogy jött-e újabb adag, de alig akadt könyv, amit vissza kellett tenni a helyére... na de legalább a blindebok-ok gyönyörűek :):)

Mára ennyit, holnap ha lesz energiám, elmesélem merre jártunk és hogy tévedtünk el Sionnal :)